| |
|
Az alvásról |
| |
|
|
A zene terápiás hatásainak vizsgálata az alvászavarok kezelése során
A cikk ismerteti azokat a kutatásokat, amelyek arra szolgálnak bizonyítékul, hogy zene, mint természetes és gyógyító forrás, rendelkezésünkre állhat az alvással kapcsolatos problémák kezelésében. A sikeres kezelés érdekében javasolt a farmakológiai terápiák mellett egyéb nem gyógyszeres kezelések alkalmazása is, melyek közül egyre figyelemre méltóbb szerepet vív ki magának a zeneterápia. A zenehallgatás pozitív hatásait az alvás minőségére több tanulmány is megerősítette, különösen az időskori alvásproblémák tekintetében. A vizsgálatokból az is kiderül, hogy a lefekvés előtt hallgatott zene csökkenti az éjszakai ébredések számát és rövidül az alváslatencia.
Bevezetés
Minden embernek van tapasztalata arról, hogy az alvás milyen fontos szerepet játszik az életünkben. Alvásunk minősége komoly befolyással bír a nappal folytatott tevékenységeinkre, a közérzetünkre, amit csak ideig-óráig lehet befolyásolni kávéval, teával vagy más serkentőszerekkel. Alvásproblémák átmenetileg minden embernél előfordulhatnak, hiszen gondjaink, aggodalmaink a mindennapi stressz gyakran rányomják bélyegüket az éjszakai pihenésünkre.
Az alvászavarok egyik vezető tünete az inszomnia. Lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartalma megrövidült és nem vezet a szellemi fizikai állapot restaurációjához. Az inszomnia hátterében nagyon sok változó húzódhat meg, többek között fizikai-, fiziológiás-, pszichológiai-, pszichiátriai-, valamint farmakológiai okok. A primer - vagy más néven pszichofiziológiai inszomnia esetében az elalvás nehézsége, az átalvás zavara áll.
Sajnos a gyógyszeres terápiák nem következmény nélküliek, gyakran megzavarják a nappali aktivitást, és még nagyobb torzulásokat okozhatnak az alvásszerkezetben. A gyógyszerek krónikus alkalmazása során előbb-utóbb tolerancia, megvonásuk esetén elvonási tünetek alakulhatnak ki. Éppen ezért a kezelés során minél előbb javasolt az alkalmazott gyógyszerek adagjának csökkenése, illetve végleges elhagyása. A nem farmakológiai terápiák közül, elsősorban az inszomniák kezelése kapcsán a legismertebbek az alváshigiéné és alvásedukáció, kognitív viselkedésterápia, a különböző relaxációs módszerek, a biofeedback, a kronoterápia, a fényterápia, az alvásmegszorítással történő kezelés, valamint néhány klasszikus pszichoterápiás módszer. (1.) Az alvászavarok nem gyógyszeres kezelési módszerei között azonban egyre figyelemreméltóbb szerepet vív ki magának a zeneterápia.
Alvás, zene, szorongás
A primer inszomniát magyarázó egyik teória a hyperarousal elmélet, amely szerint különböző hatásokra az alvást megelőzően megemelkedik a fiziológiás arousal szint. Ez a jelenség inkompatibilis az alvással, amely központi idegrendszer által szabályzott arousal szint csökkenése szükséges. Az arousal növekedést kiváltó tényezők között igen gyakori például a napi gondok, töprengések, vagy az álmatlanságtól való félelem. (2.)
Az elalvás előtt hallgatott zene meggyorsítja az elalvást és csökkenti az éjszakai ébredések számát. Ennek egyik oka, hogy előre meghatározott feltételek mellett a zenehallgatás, a fizikai arousal, ezzel együtt a szorongás csökkenését váltja ki. Természetesen ennek a hátterében is fiziológiai jelenségek állnak, hiszen a lassú percenkénti 60-80 metrumú zene csökkenti a neuroendokrin rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktivitását, a szívritmust és a vérnyomást. (3.)
Előre meghatározott feltételek mellett a zenehallgatás, a fizikai arousal és ezzel együtt a szorongás csökkenését váltja ki. A leghatékonyabban akkor következik be a megnyugvás, ha a kliens maga választja ki az általa kedvelt zenét. A klasszikus zene hallgatása során szisztolés és diasztolés vérnyomás szignifikáns csökkenése mutatható ki az esetben, ha a kilens az általa preferált zenét hallgatja, szemben azzal, amikor számára kevésbé kedvelt zenét hall. Rockzene hallgatása esetén ez nem mondható el, ugyanis Salamon és munkatársai által végzett vizsgálat szerint, a rockzenét hallgatók csoportja inkább még izgatottabbá váltak. (4.)
Természetesen az arousal csökkenés nem elsődlegesen a zenei mufajtól függ, de számos kutatás tekintetében elmondható, hogy klasszikus zenét, elsősorban vonós hangszereken bemutatott muveket alkalmaztak a legnagyobb hatékonysággal a vizsgálatok során. Ezen belül is javallott a kevésbé dinamikus, lassú tempójú zene hallgatása, mivel a zene ritmusa és a szívritmus egy idő után szinkronizálódhat. Egy vizsgálat szerint a percenkénti 42 és 48 közötti metrum stabilan 2:3 arányú szinkronizációt hoz létre a zenei ritmus és a szívritmus között, emellett a kísérletben résztvevők tökéletes ellazultság érzéséről számoltak be. (5.) A csendes, halk, lassú metrumú zene hallgatása során csökken a szimpatikus idegrendszer aktivitása, továbbá csökken a szívritmus és a vérnyomás is. Mindez természetesen együtt jár a fizikai arousal és a szorongás csökkenésével is. (6.)
Mindezeken túl az sem mindegy, hogy milyen hangerővel hallgatjuk a kiválasztott zenemuvet. Fontos, hogy a vizsgálati személyek a vizsgálat előtt előzetesen maguk mérjék fel mi számukra az optimális hangerőt, majd az általuk választott küszöb alatt állítsuk be a hangerőt, mert ez az érzelmi és fizikai arousal csökkenését idézheti elő. Ellenkező esetben, ha hangosabb zenét kapnak, mint a saját küszöbük ez arousal növekedéssel jár. Geen vizsgálatában ennek kapcsán azt is megállapította, hogy az extravertált személyiségu embereknek ez a hangerőküszöb magasabban van, mint az introvertáltaknak. (7.)
A zene terápiás hatásainak az alvászavarok kezelésében
A klinikumban végzett számos vizsgálat bizonyítja, hogy azoknak a betegek, akik zenét hallgatnak javul az alvásuk minősége, jobb az általános közérzetük, csökken a fájdalomérzetük, kevésbé szoronganak és mentesek a stressztől. Mutétek utáni fájdalmak csillapítására, daganatos betegségekben szenvedők és szívproblémákkal küzdő betegeknél is ahatékonyan alkalmazható a zene, mint terápiás beavatkozás Zimmerman és munkatársai bypass mutét után vizsgálták a betegeket. A vizsgálati csoport a mutét utáni napokban zenét hallgatott, vagy zenés videót nézett, míg a kontroll csoport csak pihent. A mutét utáni második és harmadik napra a zenét hallgató csoport szignifikánsan alacsonyabb fájdalomérzetről számolt be, mint a kontroll csoport és az alvással is kevesebb problémájuk volt. (8.)
Egy Taiwanon elvégzett érdekes vizsgálat általános iskolás gyerekek között vizsgálta meg a háttérzene hatását az alvásminőségre. A vizsgálati csoport kora délután és lefekvés előtt 45 perc lassú háttérzenét hallgatott három héten keresztül minden nap. Az alvásminőség a Pittsburg Sleep Quality Indexel (PSQI) lett felvéve 4 alkalommal a vizsgálat előtt és után hetente. A PSQI poszttesztek a vizsgálat végére szignifikánsan jobb eredményeket mutattak az alvásminőség szempontjából, mint a kontroll csoportban. (9.)
Az alvászavarok kialakulásának esélye az életkor növekedésével egyenes arányban növekszik, időskorban ugyanis az alvás fiziológiás jellemzői jelentősen megváltoznak, csökken az alvás mennyisége és hatékonysága, megnő az éjszakai ébredésszám és ébrenléttartam és az elalváshoz szükséges idő (alváslatencia) gyakran megnövekszik. Gyakoriak a nappali elalvások és fázis-előhozatal történik, ami annyit jelent, hogy az idős személyek korábban ébrednek és általában korábban térnek nyugovóra. Nem véletlen tehát, hogy az idősek igen gyakran szorulnak altatószerekre. Monjan és Foley 1997-ben végzett vizsgálata szerint a 65 évnél idősebbek 28%-a elalvási zavarban szenved vagy hajnali ébredő, 16 %-a álmatlanságra panaszkodik .(10.)
Az eddig elvégzett vizsgálatok szerint a zene jótékony hatással van az alvásminőségre az időseknél. 1995-ben Mornhinweg és Voigner 25 alvászavarokkal küzdő idős embert vizsgált meg, akik klasszikus és new age zenét hallgattak elalvás előtt. A vizsgálat végére a vizsgálati csoport 96% szubjektíve úgy ítélte meg, hogy javult az alvásminősége. (11.)
Johnson és munkatársai 70 idős embert vizsgáltak. A résztvevők maguk választották az elalvás előtt hallgatott zenét. A vizsgálat eredménye szerint csökkent az elalváshoz szükséges idő és az éjszakai ébredések száma, továbbá a vizsgálati személyek elégedettebbek voltak az éjszakai alvásuk hatékonyságával. (12.)
L.H. Lai Taiwanon vizsgált 60 és 83 év közötti idős személyeket. (13.) A vizsgálati csoport az elalvás előtt 3 héten keresztül minden este 45 perc lassú klasszikus vagy new age zenét hallgatott, továbbá egy rövid relaxációs technikát is elsajátítottak, amit a zenehallgatáshoz kapcsoltak. A komtroll csoport ellenben semmiféle instrukciót nem kapott csak 3 héten keresztül hetente egy alkalommal felvettek velük egy alvástesztet. A vizsgálat előtt egy alkalommal egy előtesztet, majd a vizsgálat alatt 3 alkalommal vettek fel tesztet az alvásminőségre vonatkozóan. A zenét hallgató csoportban szignifikánsan javult az alvásminőség, csökkent az éjszakai ébredések száma, csökkent az elalvás ideje, megnőtt a tényleges alvásidő és az alvással való elégedettség mutatója is, továbbá csökkentek a nappali diszfunkciók, vagyis a vizsgálati személyek a nappali aktivitásuk során jobban tudtak koncentrálni a feladataik elvégzésére és kevésbé voltak fáradékonyak.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a zenehallgatásnak additív, azaz összegző hatása van az alvásminőséget illetően, mert a beavatkozás alatt hetenként felvett tesztekben fokozatosan javult az alvásminőség a zenét hallgató csoportban.
A jövőben még komolyabb bizonyítékokat nyerhetünk az alvásminőség és a zene kapcsolatáról, ha és összehasonlítjuk a vizsgálati személyek poliszomnográfiás felvételeit a beavatkozás előtt és a beavatkozást követően. Amennyiben objektív adatokkal is sikerül alátámasztani a zene terápiás hatását az alvásminőségre, ez új utat nyithat az alvásmedicinában és a nem gyógyszeres terápiák sorában talán még előkelőbb helyet foglalhat el a zeneterápia.
Harmat László
pszichológus
SE Magatartástudományi Intézet
Irodalomjegyzék:
1. Novák M., Purebl. Gy. (2000) Az inszomniák nem gyógyszeres kezelési módszerei. In: Az alvás és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. Novák M. (szerk.) (2000) Okker Kiadó, Budapest. 275-295.
2. Bódizs Róbert (2000). Alvás, álom , bioritmusok. Medicina Kiadó, Budapest.
3. Stanley J. M. (1986) Music research in medical/dental treatmant:meta-analysis and clinical application. Journal of Music Therapy 23 (2), 56-122.
4. Salamon E, Bernstein SR, Kim SA, Kim M, Stefano GB. (2003) The effects of auditory perception and musical preference on anxiety in naive human subjects. Med. Sci. Monit, 9(9)CR396-399
5. Reinhardt U. (1999) Investigations into synchronisation of heart rate and musical rhythm in a relaxation therapy in patients with cancer pain [Article in German] Forsch Komplementarmed. Jun; 6 (3): 135-41.
6. Zimmerman L.M. Pierson M.A. ( 1988 ) Effects of music on patient anxiety in coronary care units. Heart and Lung 17 (5) 560-566.
7. Geen, R.G. (l 984) Preffered stimulation levels in introverts and extroverts: Effects on arousal and performance.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
|
| |
|
|
|
 |
|
az elegendő mennyiságű alvással fogyókúrád nagyságrendekkel sikeresebb lehet? Tovább>> |
|
 |
|
|
2008 www.almok.hu és www.álmok.hu Minden jog fenntartva! Kreatív munkák: grafi.hu Kft. Programozás, üzemeltetés: Webaktív Kft. 
