| |
|
Az alvásról |
| |
|
|
Alvással kapcsolatos tévhitek
1. Alváskor az agy és a test kikapcsol azért, hogy pihenjen és lenyugodjon.
Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a legfontosabb szervek (az agyat is beleértve) kikapcsolnának alvás közben; sőt, néhány fiziológiai folyamat tulajdonképpen épp ilyenkor válik aktívabbá. Jó példa erre bizonyos hormonok elválasztásának felgyorsulása, és az agy memóriáért, illetve tanulásért felelős részeinek intenzívebbé válása.
2. A szükségesnél mindössze egyetlen órával kevesebb alvás nincs hatással a napközbeni éberségünkre.
Elképzelhető, hogy ennyitől csakugyan nem leszünk álmosabbak a nap folyamán. Ennek ellenére a szükségesnél csak egy kicsivel kevesebb alvás is negatívan befolyásolja a gondolkodási képességeinket a válaszreakcióink gyorsaságát, valamint a szív- és érrendszerünk egészségét. Hat továbbá a szervezet energiaegyensúlyára - vagyis kihat a testsúlyra -, és a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességre. Ezek hatása akkor válik érezhetővé, ha nem egyszeri, hanem hosszú ideig fennálló kialvatlanságról van szó. Ilyen esetekben a fáradtság mértéke "hirtelen" az elviselhetetlenségig fokozódhat.
3. A testünk gyorsan alkalmazkodik a rendszertelen alváshoz
A biológiai óránk miatt napközben vagyunk a legélénkebbek, és éjszaka a legálmosabbak. Ezért az éjszakai műszakban természetes, hogy álmosnak érezzük magunkat. A legtöbben át tudják állítani a biológiai órájukat, de naponta legfeljebb egy-két órával, emiatt akár hetekig is eltarthat, amíg alapvetően megváltozik, átáll az alvás-ébrenlét ciklus. Ilyen fordulhat elő több időzónán való átutazáskor, vagy nappali műszakról éjszakaira történő váltáskor.
4. A korral kevesebbet kell aludnunk
Nem igaz, hogy az idősebbeknek kevesebbet kell aludniuk, de gyakran előfordul, hogy kevesebbet alszanak, vagy az alvásuk kevésbé pihentető. Ez azért van így, mert ahogy egyre öregszünk, egyre rövidebbek a mély alvásszakaszok, és könnyebben felébredünk. Az idősebbek esetében nagyobb a valószínűsége a kóros álmatlanságnak (inszomnia), vagy az egyéb olyan betegségeknek, amelyek befolyásolják az alvást.
5. A szükségesnél több alvás gyógyír a túlzott nappali megterhelésre
Az alvásnak nem csak a mennyisége, hanem a minősége is fontos. Sokan hiába alszanak napi 8 - 9 órát, nem érzik magukat kipihentnek az alvás nem megfelelő minősége miatt. Az alvászavarok és a betegségek ronthatják az alvás minőségét, amit nem lehet annak mennyiségével pótolni, ezáltal enyhítve a napközbeni álmosságot. Ezeket a tényezőket azonban megfelelő módszerekkel, esetleg terápiával meg lehet szűntetni.
6. A hétközben elvesztett alvásidőt a hétvégén egyben be lehet pótolni
Az alváshiányt valamennyire lehet pótolni egyszerre, de azért nem teljesen. Ezzel a taktikával nem lehet a hétközben elveszett pihenés idő miatti teljesítménycsökkenést helyrehozni; sőt, ez csak megzavarhatja az ember biológiai óráját, így nehezebb lesz vasárnap este időben elaludni, hétfőn reggel pedig időben fölkelni.
7. A szunyókálás csupán elvesztegetett idő
Habár egy szundítás nem helyettesíthet egy pihentető éjszakai alvást, rendelkezhet ugyanazzal a jó tulajdonsággal, mégpedig, hogy képes helyreállítani a fáradtság okozta teljesítményromlást, ami a hiányos éjszakai alvás miatt lép fel. Ezek a rövid szunyókálások segítenek azt is megtanulni, hogy hogyan lehet elvégezni bizonyos feladatokat gyorsabban. Érdemes délután háromnál hamarabbra időzíteni ezeket a pihenőket, mert egyéb esetben befolyásolhatják az éjszakai alvásunkat. Ajánlatos továbbá egy óránál kevesebbet szánni a délutáni alvásra, mert ennél hosszabb idő után már nehéz fölkelni és ismét munkába lendülni. Ha túlzásba visszük ezeket a nappali alvásokat, az már komolyabb alvászavarhoz is vezethet.
8. A horkolás az alvás természetes velejárója
A horkolás gyakori jelenség, főleg az öregedés előrehaladtával. Egyre több kutatási eredmény utal arra azonban, hogy az éjszakai horkolás fáradtságot okozhat napközben, és hajlamosabbá tehet a diabéteszre, valamint bizonyos szívbetegségekre. Néhány tanulmány összekapcsolja a horkolás problémáját a viselkedési zavarokkal, valamint a gyerekek esetében a gyengébb iskolai eredményekkel. A hangos és gyakori horkolás az éjszakai légzés-kimaradással is kapcsolatos lehet, ezért olyan alvászavarnak minősül, amit feltétlenül érdemes kezelni.
9. Azok a gyerekek, akik éjszaka nem alszanak eleget, napközben fáradtnak fognak tűnni
A felnőttekkel ellentétben azok a gyerekek, akik éjjel nem alusszák ki magukat, napközben általában aktívabbnak tűnnek, mint normális esetben. Ilyenkor nehezebben is tudnak figyelni és megfelelően viselkedni. Ezt gyakran vélik a szakemberek figyelemhiányos hiperaktivitásnak, és félrekezelik őket.
10. A kóros álmatlanság legfőbb okozója a szorongás
Jóllehet a stressz és a szorongás okozhat álmatlanságot, azonban a tartós alvásképtelenség oka sokféle tényező lehet, például bizonyos gyógyszerek is okozhatnak ilyet. Másik gyakori oka az álmatlanságnak például a depresszió, a szorongás, az asztma, a köszvény, vagy más betegség, amely tünetei miatt léphet fel ilyesmi. Néhány krónikus álmatlanságban szenvedő beteg a normálisnál aktívabbnak, felpörgetettebbnek tűnhet, ezért nehezebben megy számukra az elalvás.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
|
| |
|
|
|
 |
|
az elegendő mennyiságű alvással fogyókúrád nagyságrendekkel sikeresebb lehet? Tovább>> |
|
 |
|
|
2008 www.almok.hu és www.álmok.hu Minden jog fenntartva! Kreatív munkák: grafi.hu Kft. Programozás, üzemeltetés: Webaktív Kft. 
