| |
|
Az alvásról |
| |
|
|
Miért alszunk?
Habár félretehetjük az alvást, hogy a napi idobeosztásba még több dolog férjen bele, az alvásigény elobb-utóbb elodázhatatlan lesz és kénytelenek leszünk nyugovóra térni. Ez a mindennapos jelenség egy adenozin nevu vegyületnek köszönheto. Ennek a természetes kémiai anyagnak a szintje folyamatosan no a vérben az ébrenlét alatt, és csak alvás közben bomlik le.
Ez az az anyag, aminek segítségével számon tartja a szervezet az elveszett alvást és jelzi, ha pihenésre van szüksége. Így a szervezet arra kényszerül, hogy pótolja az elveszett alvást egy hosszabbal. Ez a molekuláris szinten beépített visszacsatolás biztosítja, hogy az ember ne tudjon hozzászokni a szükségesnél kevesebb alváshoz. Így az alvással biztosan nem marad az ember sokáig adós.
Az idopontot, amikor már álmosnak érezzük magunkat, és aludni szeretnénk menni, szintén meghatározza a belso biológiai óra, és a környezeti tényezok - legfoképpen a sötétség és a világosság. A biológiai óra tulajdonképpen nem más, mint egy kis sejtcsoportosulás az agyban, ami a szembe érkezo fényjelektol függoen válaszol. Amikor leszáll az éjszaka, a biológiai óra elkezd egy melatonin nevu hormont termelni. Ahogy növekszik a mennyisége a szervezetben, úgy érezzük egyre inkább álmosnak magunkat, ez az érzés éjfél és reggel 7 óra között a legerosebb. Másodszor is elojöhet a jelenség, csak egy kicsit enyhébb formában, méghozzá a délután közepén 1 és 4 óra között. Ekkor emelkedik meg másodszor is a melatonin termelés, ami álmossá tehet.
Az, hogy a legéberebbek napközben vagyunk, és a legálmosabbak a hajnali órákban, szintén a biológiai óránknak köszönheto. Mi emberek, napközben teljesítünk a legjobban, de a felgyorsult, 24/7-es életvitel gyakran megköveteli tolünk az éjszakai munkát is. A összes foglalkoztatott mintegy egynegyede dolgozik éjszaka, és ezeknek a több, mint egyharmada küszködik az álmossággal, vagy éppen a nehéz alvással. Mivel a munkaido beosztásuk nem felel meg a biológiai szabályoknak, ezért ok gyakran érzik magukat álmosnak munka közben, és nehezen tudnak aludni nappal, amikor számukra eljön az alvásido. Az éjszaka dolgozók számára a fáradtság veszélyes lehet, a legtöbb üzemi baleset ilyenkor történik. Ilyen volt például az atomeromu katasztrófája Three Mile Island-en és Csernobilban, vagy az exxon valdez- ben történt olajbaleset.
Az éjszakai munkát végzoknél nagyobb a kockázata egy közlekedési balesetnek is, amikor például munkából hazafelé tartanak. Egy felmérés szerint az éjszakai muszakban dolgozók 20% -ának volt megtörtént, vagy kis híján megtörtént közlekedési balesete az éjszakai muszak utáni hazaúton. Az éjszakai muszakban dolgozóknál nagyobb valószínuséggel fordulnak elo egészségügyi problémák is, mint például szívbetegség, emésztési zavarok, fertozések, valamint mentális bajok. Ezek legalább részlegesen kapcsolatban állhatnak a krónikus kialvatlansággal.
Más tényezok is befolyásolhatják az alvásigényünket. Ilyen például az immunrendszer cytokin nevu sejthormonjainak termelése. Ezek a vegyületek bizonyos fertozéses megbetegedések vagy krónikus gyulladások esetén kerülnek elválasztásra nagy mennyiségben, és azzal a tunettel járhatnak, hogy ilyenkor az ember a szokásosnál többet alszik. Ezalatt a szervezet több energiát tud fordítani a betegség legyozésére. Újabb tanulmányok szerint a kipihentség növeli a fertozésekkel szembeni ellenállóképességet is.
Az embereket leginkább a szokásaik irányítják. Az egyik legnehezebben megváltoztatható szokás pedig az alvás és ébrenlét ciklusának kialakult szokása, amelynek mindennapos betartására számos élettani tényezo segít minket. Ezek következtében nagy nehézséget okozhat az idozónák közötti utazás idopontjának helyes megválasztása is. Elofordulhat, hogy a fényviszonyokból származó biológiai inger szerint már reggel 8 óra van, és aktívnak kellene lenni, de a szervezet szerint még csak hajnali négy van, és pihenésre van szüksége. A következmény pedig az lesz, hogy az ember fáradt lesz egész nap, és mind az alvás, mind pedig az ébrenlét nehézséget fog okozni számára. Mindezek miatt a közérzete is rosszabb lehet, nehezebben fog tudni koncentrálni, hányinger, gyomorémelygés alakulhat ki.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
|
| |
|
|
|
 |
|
az elegendő mennyiságű alvással fogyókúrád nagyságrendekkel sikeresebb lehet? Tovább>> |
|
 |
|
|
2008 www.almok.hu és www.álmok.hu Minden jog fenntartva! Kreatív munkák: grafi.hu Kft. Programozás, üzemeltetés: Webaktív Kft. 
