| |
|
Az alvásról |
| |
|
|
Álmatlanság - inszomnia
Az inszomnia egy olyan - igen gyakori - alvási rendellenességet takar, amikor a beteg számára nehézséget jelent az elalvás, vagy az éjszaka folyamán gyakran felébred, tehát az alvásának minősége nem kielégítő.
Az inszomnia típusai
Átmeneti inszomnia. Abban az esetben, amikor az álmatlanság egy-két alkalommal lép fel, de semmiképp nem tart hónapokig, a betegség átmeneti típusáról beszélünk. Az ilyen átmeneti zavar meglehetősen gyakori, és leginkább a stresszes helyzetek idézik elő, mint a családi, munkahelyi problémák, valamilyen súlyos trauma átélése, vagy egy nyaralás alkalmával az időzónák átutazása (Jet Leg). Ugyanilyen átmeneti alvászavart okozhat a megerőltető szellemi vagy fizikai tevékenység végzése, koffeintartalmú italok (kávé, tea) fogyasztása, vagy a cigarettázás a lefekvés előtti órákban.
Rövid távú inszomnia. Olyan életszakaszokban, amikor valamilyen, stresszt kiváltó változás lép fel életünkben - pl egy új munkahely, családi gondok -, okozhat néhány hétig is tartó nyugtalan alvást. Ebben az esetben, amint megtörténik az alkalmazkodás az új helyzethez, az alvás is normalizálódik.
Krónikus inszomnia. Legalább három hónapig folyamatosan, tehát szinte minden éjjel visszatérő alvászavart jelent Ez a betegség leggyakrabban valamilyen más egészségügyi problémának a kísérője pl. alvásfüggő légzészavarok (horkolás), alvásfüggő mozgászavarok, mozgásszervi, reumatológiai betegségek, szívbetegség.
Elsődleges vagy pszichofiziológiai inszomnia. Sokan azonban önmagában előforduló, tehát nem egy másik betegség kísérőjeként megjelenő ún. "elsődleges inszomniában" szenvednek, ami egy a normálisnál feszültebb idegállapottal jár együtt. Náluk megfigyelhető, hogy erősebb bizonyos hormonok elválasztása (azaz termelése), hogy magasabb a testhőmérsékletük, szaporább a szívverésük és bizonyos agyhullámaik másak alvás közben. Az önálló betegségként előforduló inszomnia fő okai még nem teljesen tisztázottak.
Évente a felnőttek 30-40 százaléka él át inszomniás tüneteket, és 10-15 százalékuknál krónikus ez a betegség. A krónikus inszomnia a kor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő, és a hölgyeknél nagyobb arányban, mint a férfiaknál.
Az inszomnia következményei
Az inszomnia gyakran okoz olyan problémákat a nappalok során, mint az erős fáradtság, kimerültség, enerváltság, gyenge koncentrálóképesség, rossz hangulat, és ingerlékenység. Ezeknek az esetleges következményeknek köszönhetően a kezeletlen inszomniás betegeknek gyakran ugyanúgy megromlik az életminősége, mintha más orvosi problémájuk lenne.
Kiváltó okok
Álmatlanságot tehát - a fent említetteket kiegészítve - gyakran okoznak a következő dolgok önmagukban, vagy együttes hatásként:
- Másik betegség vagy tartósan rossz kedélyállapot. Az inszomnia egyik leggyakoribb okozója például a depresszió vagy az idegi rendellenességek. A neurológiai problémáknak, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór gyakran velejárója, sőt egyik tünete az alvászavar. Az arthritis, az asztma vagy más olyan betegség is vezethet inszomniához, amelynek tünetei megnehezítik vagy megakadályozzák az elalvást vagy negatívan befolyásolják az alvás folyamatát.
- Számos felírt gyógyszer és pult alól előkerült "orvosság", mint például a fájdalomcsillapítók, a szteroidok és a légzésjavítók is okozhatnak ilyen betegséget.
- Az alvást befolyásoló tevékenységek, mint az alkohol-fogyasztás, az alvás előtti tornázás, az esti kávézás, tévénézés, olvasás vagy az éjszakai műszak miatt megváltozott megszokott alvási ritmusunk is előidézhetik az inszomniát.
- Az alvási apnoé és a nyugtalan lábak szindrómája ugyancsak okozhatnak álmatlanságot.
Mi történik egy alvásvizsgálat alkalmával?
Az orvosok leginkább az alvás megvizsgálása alapján diagnosztizálják az inszomniát, amihez gyakran igénybe vesznek ún. alvásnaplókat is, melyben a beteg saját maga rögzíti egy kijelölt időszakon keresztül az alvásához kapcsódó információkat. Ha bármilyen alvási rendellenesség gyanúja felmerül, akkor szükség lehet egy egész éjszakán át tartó alvás megfigyelésre is, mely során műszeres ún. poliszomnográf vizsgálat segítségével igyekeznek fényt deríteni a problémára. Az orvosok a diagnózis felállításához igénybe veszik az orvosi problémák mögött rejtőző pszichológiai problémákat is.
Tanácsok és terápiák a probléma megoldására
Az inszomniában szenvedők gyakran kerülnek ördögi körbe, hiszen a nem kielégítő alvás nyugtalanná teszi őket, s ez a következő alkalommal még inkább megnehezítheti az elalvást. Többen tapasztalhatták, hogy ebben az esetben hiába fekszünk akár órákig is az ágyon őrlődve és az órát bámulva, mindez csak tetézi az egyébként is bosszantó állapotot.
Ahhoz, hogy kitörjünk ebből a nyugtalanító körforgásból, a szakemberek első és legegyszerűbb tanácsként azt javasolják, hogy csak akkor feküdjünk le, ha tényleg fáradtak vagyunk. Ha pedig 20 perc után sem sikerül álomba szenderülnünk, akkor érdemes valamilyen, megnyugtató tevékenységet folytatnunk mindaddig, míg újra ránktör az álmosság. Ez az újrakondicionáló terápia hatékony módszernek bizonyul az álmatlanság egyszerűbb eseteinek a kezelésére.
Egy másik hatékony módszer a relaxációs terápia. Ha alvás előtt megterheljük minden izomcsoportunkat, majd ellazítjuk őket, többször ismételve a technikát máris egy ellazultabb állapotba kerülhetünk, ami segít a könnyebb elalvásban. Ugyanígy bevált módszer a mély belégzésre való koncentrálás. Lélegezzünk egy mélyet, tartsuk bent a levegőt, majd miután kiengedtük ismételjük a folyamatot többször egymás után. A relaxációs terápia ezen technikái segítve a test ellazulását előidézik az álmosságérzetet. A relaxációs gyakorlatok nem csak közvetlenül elalvás előtt, hanem napjában többször is elvégezhetők. A betegek egy része már ezen módszerek alkalmazásával eléri a kívánt ererdményt.
Néhány inszomniában szenvedő betegnek az alvás-megszorításhoz kapcsolódó terápia használ. Először 4 - 5 órára csökkentik náluk az alvás időtartamát, majd fokozatosan növelik, amíg képesek nem lesznek végig aludni egy teljes éjszakát. A terápia alatt kerülni kell a napközbeni szunyókálást, mert az csak megnehezítené az éjszakai alvást azáltal, hogy csökkenti a fáradtságot. Mindezek mellett ez idő alatt nem lehet sem autót, sem más fokozott figyelmet igénylő gépet vezetni.
Ez a terápia a legtöbb krónikus inszomniás beteg esetében hatékony kezelési módszer.
Gyógyszeres kezelések
Néhány olyan beteg esetében szükség lehet gyógyszeres kezelésre is. Ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni mielőtt megpróbálnánk házilag kezelni alkohollal, vagy valamilyen pult alól előkerült csodaszerrel, esetleg gyors hatású nyugtatókkal vagy antihisztamin (erős allergiás reakciók enyhítésére használt anyag, melynek egyik mellékhatása az aluszékonyság) tartalmú szerekkel. Ezeknek a "szereknek" a használata jelentős kockázattal jár. Néhányuk alkalmazásával el lehet ugyan aludni, azonban az egészséges alvás szakaszait felborítva, mégsem vezetnek a szervezet rekreációjához.
Mindemellett sok esetben még reggelre is megmarad e szerek által kiváltott bódultság érzése, arról nem is beszélve, hogy a szervezetet sem érdemes hozzájuk szoktatni. Az orvosok alkalmanként nyugtató antidepresszánsokat írnak fel az inszomniára, de ezek hatása a depresszióban nem szenvedő betegek esetében kiszámíthatatlan, és számos kellemetlen mellékhatással járhat.
Az új típúsú hipnotikumokkal kapcsolatban nagy áttörést jelentettek a benzodiazepinek, de ezen a gyógyszerek alkalmazása során is jelentős mellékhatásokról számoltak be a vizsgálatok( szédülés, bódultság, hányinger stb). A zolpidem, mint hatóanyag hasonlóan effektív mint a benzodiazepin és számos vizsgálat bizonyítja, hogy a betegek csupán egy 1%-nál fordultak elő mellékhatások. További előnye a zolpidem alapú gyógyszerekenek, hogy szükség szerinti alkalmazásuk is hatékonyan javítják alvásminőséget.
Természetes anyagok kockázatai
A betegség kezelésére sokan próbálkoznak olyan "természetes csodaszerekkel", mint a melatonin, a macskagyökérfű tea, vagy ilyen-olyan természetes anyagokból készült kivonatok. Ezek az "orvosságok" legtöbbször kéz alól kerülnek el a fogyasztóhoz, és például a melatonin esetében igen csekély vagy egyáltalán nem bizonyítható a jótékony hatás az inszomnia kezelésében. A macskagyökérfű teával végzett kutatások sem hoztak egyértelmű eredményt, ráadásul a hatóanyag tartalom és emiatt a szükséges mennyiség kiszámítása igen esetleges és bizonytalan, sőt, akár egy termékfajta példányain belül is változhat.
Harmat László
pszichológus
SE Magatartástudományi Intézet
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
|
| |
|
|
|
 |
|
az elegendő mennyiságű alvással fogyókúrád nagyságrendekkel sikeresebb lehet? Tovább>> |
|
 |
|
|
2008 www.almok.hu és www.álmok.hu Minden jog fenntartva! Kreatív munkák: grafi.hu Kft. Programozás, üzemeltetés: Webaktív Kft. 
